KUTATÁS
Meghallgattuk a SUNLIJEY felvételt és az ARAB ABC-t, majd összegyűjtöttük közösen általánosságban véve az iszlám zene, illetve az arab nyelv jellegzetességeit:
HANGZÓK
- mássalhangzókon (főleg likvidákon) való éneklés pl. /l, r, m, n, j/
- hajlítások élesebb magánhangzókon pl. /i/
- fedett hangszínű magánhangzók (mintha vödörből énekelnének)
- köztes magánhangzók (azaz a magyar magánhangzók közötti hangzók)
- megakasztott magánhangzók (két magánhangzó közötti megakasztás torokkal)
HANGSZÍN
- jellegzetes vibrato ld. mekegés
- jellegzetes hangképzés: garat, szájpadlás, orrüreg
HANGKÉSZLET
- a dallamsorok vége gyakran kisszekund-lépés
- negyedhangok alkalmazása
- több másodperces visszhang
DALFORMA
- hajlítások (melizmák) sorok közben, de általában sorok végén
- rengeteg repetíció
- a visszhang szinte kánon formát ölt
A dervisek tánca -
VálaszTörléskiindulási ötlet:
A kerengő dervisek nagyon megragadták a képzeletemet. Hogyan lehetne ritmusimpróban megjeleníteni a periodicitást, az égitestek örökkévaló mozgását? Talán ha egy nagy körben állva egymás melletti 5 fő alkotna egy-egy csoportot. Minden csoportban valami ismétlődően változna: van, ahol a szöveg (szunszunszun lililili dzsídzsí szunszun...), van, ahol a ritmus (gyorsabb-lassabb-teljes csend-lassabb...), egy tapsoló csoportban az, hogy min tapsolnak (kéz, arc, mellkas), egy negyedik csoportban a hangerő kőrözne. Csendből indulunk, először csoportonként végighallgatjuk, hogy hangzanak egyesével (a csoportok finom átmenettel vegyék át egymástól a szót). A második körben ugyanígy körbevándorol, hogy melyik csoporté a főszerep, de a többi hallkan zakatol alatta. A harmadik körben beüt a krakk, mindegyik csapat szól. A végén egyesével elszédülünk, szétesünk, extázis.